Hiba
  • Hiba történt a hírcsatorna adatainak betöltésekor.

16. tétel Pénzügyi feladatok

16. TÉTEL    Ismertesse az általános forgalmi adó jellemzőit! Mutassa be az adó alanyát, és definiálja a gazdasági tevékenységet! Értelmezze a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, a termékimportot, valamint a Közösségen belüli termékbeszerzést! Ismertesse az adófizetési kötelezettség keletkezésének szabályait! Határozza meg az adó alapját és mértékét! Mutassa be a számlázáshoz kapcsolódó kötelezettségeket a törvény alapján!

Az általános forgalmi adó (későbbiekben: ÁFA) a termékek és szolgáltatások forgalmát terhelő adó, amelyet a termelés és a forgalmazás minden fázisában az adóalanyoknak kell megfizetni, de az adó terhét a végső fogyasztó viseli.

Az ÁFA jellemzői:

-          Közvetett adó: az adóalany és az adóteher „elszenvedője” elválik egymástól.

-          Hozzáadott érték-adó: a beszerzés és az értékesítés minden fázisa csak a hozzáadott érték után adózik.

-          Összfázisú adó: az adót a termeléstől a fogyasztásig minden értékesítési fázisban meg kell fizetni.

-          Nettó alapú adó: az előző fázisban felszámított adó levonható a fizetendő adó összegéből, tehát az adó nem halmozódik.

-          Semleges adó: az ÁFA semleges a külkereskedelmi forgalomra, mert az exportot nem terheli adó. Az importra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, int a belföldi árukra és szolgáltatásokra. A terméket és szolgáltatást abban az országban terheli a forgalmi adó, ahol az végső fogyasztásra kerül.

-          Harmonizált adó: az Európai Unió hozzáadott érték típusú forgalmi adórendszere a hazai ÁFA szabályozással harmonizálásra került.

Az általános forgalmi adó könnyen kiszámítható adó és stabil költségvetési bevétel, amely a gazdasági szereplőket számlázára kényszeríti.

 

Az ÁFA személyi hatálya az adóalanyra terjed ki. Adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki a saját nevében végez gazdasági tevékenységet tekintet nélkül annak helyére, céljára, eredményére. A gazdasági tevékenység valamely tevékenység, üzletszerű, rendszeres vagy tartós jelleggel történő végzése bevételszerzés céljából. Gazdasági tevékenységnek minősül:

-          termelésre, forgalmazásra irányuló tevékenység,

-          vagyon értékesítése,

-          új közlekedési eszköz értékesítése,

-          ingatlanok sorozat jellegű értékesítése.

Az ÁFA tv. szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a gazdasági tevékenység eredményes-e és lényegtelen, hogy azt engedéllyel vagy anélkül végzik. Rendszeresség alatt azt kell érteni, hogy a bevételszerzés életvitelszerűen történik-e.(Pl.: nem fog ÁFA alannyá válni az a magánszemély, aki ingatlant értékesít az év során, ha ez nem válik ismétlődő, rendszeres, életvitelszerű tevékenységgé.)

 

Az ÁFA tárgyi hatálya kiterjed:

-          belföldi termékértékesítésre,

-          belföldi szolgáltatásnyújtásra,

-          közösségi termékbeszerzésre,

-          termékimportra,

-          (EVA alanyokra, ha azt az EVA tv. előírja,

-          adójeggyel ellátott dohánygyártmányokra, ha azt a jövedéki tv. előírja).

 

A termékértékesítésnek minősül főszabály szerint az ellenérték fejében teljesített ügylet. A törvény szerint: „A termék értékesítése birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.”

Termékértékesítésnek minősül:

-          a részletre vétel, azzal a feltétellel, hogy a jogosult a tulajdonjogot a futamidő végén az ellenérték maradéktalan megfizetésével megszerzi,

-          a bizományosi értékesítés,

-          az építési szerződés keretében történő ingatlan átadás, még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat a megrendelő bocsátotta rendelkezésre (fordított ÁFA),

-          az apport,

továbbá az ellenérték nélküli átadás, ha az előzetesen felszámított ÁFA levonható volt:

-          a termék vállalkozásból történő kivonása saját szükségletek kielégítésére (üzemanyagként személygépkocsihoz való felhasználás),

-          saját rezsis beruházás,

-          megszűnéskor minden olyan termék birtoklása, amelynél az ÁFA levonható volt,

valamint a tulajdonban levő termék más tagállamba fuvarozása vagy fuvaroztatása. Nem minősül termékértékesítésnek az áruminta és a kis értékű ajándék (5000 Ft alatt), vagyis átadásukkor nem keletkezik adófizetési kötelezettség, annak ellenére, hogy a beszerzésükhöz kapcsolódó adó levonható volt.

Szolgáltatásnyújtásnak minősül minden olyan ügylet, amely a törvény értelmében nem termékértékesítés.

Szolgáltatatás nyújtás fogalmába tartozó ügyletek:

-          a vagyoni értékű jog átengedése,

-          kötelezettségvállalás valamely cselekménytől való tartózkodásra, vagy valamilyen helyzet tűrésére,

-          (Például a bérleti jogról való lemondás esetén is kell ÁFA-t fizetni, vagy akkor, ha valaki díjazás ellenében tartózkodik valamilyen tevékenység elvégzésétől)

továbbá bizonyos ingyenes ügyletek:

-          ha az adóalany a terméket a vállalkozásból időlegesen kivonva saját vagy alkalmazottai szükségleteinek kielégítésére használja, vagy másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a tevékenység végzéséhez kapcsolódó ÁFA levonható volt,

-          ingyenes szolgáltatásnyújtás a saját vagy az alkalmazottak szükségleteinek kielégítésére. Nem minősül szolgáltatásnyújtásnak az ellenérték megtérítése, a pénzbeli követelés harmadik félre való engedményezése sem.

Az ÁFA törvény szerint közömbös, hogy az adóalany saját akaratból vagy jogszabály, bírósági, hatósági határozat alapján értékesít terméket vagy nyújt szolgáltatást.

Termékimport a harmadik országból történő termékbeszerzés. Termékimportnak minősül:

-          a termék harmadik ország területéről a Közösség területéről történő behozatala vagy bejuttatása, amennyiben az még nincs szabadforgalomban,

-          ha a szabadforgalomban levő terméket a közösségi vámterület azon országából hozzák be, vagy juttatják el a Közösség más területére, amely a törvény értelmében harmadik államnak minősül.

Közösségen belüli beszerzésre főszabályként a célország szerinti adózás érvényes: vagyis minden adóköteles ügylet egyszer és egy helyen adózzon. Egyik oldalról tehát a tagállamba irányuló értékesítés mentes az adó alól, míg a másik oldalon a Közösségen belüli termékbeszerzés adóköteles. A keletkezett ÁFA fizetési kötelezettségét az adóalany önbevallással állapítja meg a saját tagállamában alkalmazott mérték szerint. A Közösségen belüli termékbeszerzés feltételei:

-          az ügylet termékértékesítés legyen,

-          terméket el kell juttatni a másik tagállamba,

-          a vevő legyen adóalany és rendelkezzen közösségi adószámmal,

-          az eladó szintén legyen adóalany, rendelkezzen közösségi adószámmal és nem választott alanyi adómentességet,

-          az ügylet nem fel- vagy összeszerelés tárgya, vagy eleve nem a feladás helye szerint keletkezik adókötelezettség és nem ún. távértékesítés.

Vannak kivételek, amikor is az adófizetési kötelezettség nem a célországban, hanem az eladó tagállamában keletkezik:

-          speciális vevői kör esetén: 10 000 euro alatt nem vonatkozik rájuk adófizetési kötelezettség, nincs adólevonási joguk, tehát a beszerzést terhelő ÁFA ráfordítás a számunkra,

-          új közlekedési eszköz és jövedéki termék beszerzése esetén,

-          és a fel-vagy összeszerelés tárgyát képező termékekre.

 

Főszabály szerint az adófizetési kötelezettség a teljesítés illetve a részteljesítés időpontjában keletkezik termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén. Különleges szabályok:

-          részletfizetés vagy határidőre történő elszámolás esetén a teljesítés az ellenérték teljesítésének esedékességekor; ez a szabály érvényes a közüzemi szolgáltatásokra, bérleti szerződésekre és újság előfizetésre,

-          zárt végű lízing esetén a tulajdonba- vagy birtokbaadáskor,

-          saját vállalkozásban végzett beruházás esetén a használatbavétel időpontjában,

-          egyszerűsített számla kibocsátása esetén a kibocsátás napján,

-          előleg fizetéskor az összeg jóváírásának napján keletkezik adófizetési kötelezettség.

Amennyiben az adófizetésre a vevő kötelezett, akkor a számla kézhezvétele vagy az ellenérték megfizetése vagy a teljesítést követő hónap 15. közül a legkorábbi időpont az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja.

A Közösségen belüli beszerzés esetén a teljesítés megállapítása főszabályként a belföldi ügyletek teljesesítése szerint történik. (a számla kibocsátásakor, max. a teljesítést követő hó 15-én).

Termékimportnál a vámszabad forgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napja vagy a vámhatósági intézkedés napja - amely eredményeként a termék vámkezeltnek tekinthető – az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja.

 

Az adó alapja a teljesítésért járó ellenérték, amely kifejezhető pénzben és nem pénzben.

A pénzben kifejezett ellenértéknek része:

-          elengedett tartozás (olyan vagyoni érték, amit a követelés mérséklése érdekében elfogad az adóalany),

-          minden olyan árkiegészítés és támogatás, amely a termék árát befolyásolja.

Cserénél és minden olyan termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál, ahol az ellenérték nincs pénzben kifejezve az adó alapja az ellenértékül szolgáló termék és szolgáltatás forgalmi értéke, amit a szokásos piaci áron kell megállapítani.

Speciális termékértékesítés esetén – például kivonás, térítés nélküli átadás – az adott vagy hasonló termék beszerzési ára vagy ennek hiányában az előállítási érték az adóalap.

Termékimport esetén az adóalap a vámérték és az azt növelő tételek:

-          vámok, adók, illetékek, kötelező jellegű befizetések,

-          az első Közösségen belüli rendeltetési helyig felmerülő járulékos költségek.

Az vámmentes összeg az adóalapot csökkeni.

Az adóalapot növelő tételek (az ellenértéken felül):

-          adók (jövedéki adó), vámok, illetékek, járulékok és az árat közvetlenül növelő kötelező jellegű befizetések, kivéve az általános forgalmi adót,

-          járulékos költségek (csomagolás, szállítás, ügynöki jutalék, biztosítás stb.)

Nem része az adóalapnak:

-          árleszállítás, árengedmény címén elengedett összeg,

-          kártérítés, kötbér, késedelmi kamat,

-          az az összeg, amit más nevében és javára szednek be és a nyilvántartásban elszámolási kötelezettségként szerepel.

Az adóalapot csökkentő tételek:

-          árleszállítás, árengedmény címén visszatérített összeg,

-          visszavett göngyöleg betétdíja,

-          ellenérték részbeni vagy teljes összegű visszatérítése,

-          kapcsolódó térítésmentes termékátadás vagy szolgáltatásnyújtás értéke,

-          az ellenérték az része, amely igazoltan az importált termék adóalapjába épült be.

Az adóalap utólagos csökkentésére lehetőség van az ügylet érvénytelensége (sztornírozás) és az ügylet hibás teljesítése jogcímén (helyesbítés).

Az adó mértéke:

-          25% (a felülről számított adókulcs 20%): általánosan,

-          18% (felülről számított adókulcs 15,25%): tej, tejtermék, kenyér, pékáru, cukrászsütemények, kereskedelmi szálláshely szolgáltatás,

-          5% (felülről számított adókulcs 4,76%): humán gyógyszerek, hagyományos gyógynövénydrogok, radioaktív izotópok, egészségügyi oxigén, speciális gyógyászati célú tápszerek, egyes vakokat segítő eszközök, könyv, napilap, folyóirat, távhőszolgáltatás.

 

Az ÁFA törvény szerint az adóalany köteles a termékértékesítéseiről és szolgáltatásnyújtásairól számlát kiállítani. A törvény az alábbi bizonylattípusokat nevesíti:

-          számla továbbá egyszerűsített számla és számlával egy tekintet alá eső okirat,

-          nyugta.

Kötelező számlát kibocsátania az adóalanynak az alábbi esetekben:

-          a belföldön és ellenérték fejében történt termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról,

-          amennyiben részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet,

-          ha a teljesítés nem adóalany részére történt és a teljesítésről, előlegről számlát kér,

-          külföldön teljesített ügyletekről.

A számla lehet papíralapú és elektronikus úton előállított. Amennyiben a vevő nem adóalany és nem kér számlát, a teljesítésre kötelezett nyugtát köteles kibocsátani. Mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól az az adóalany, aki sajtóterméket, sorsolásos szerencsejátékot értékesít

Pallas szakmai hírek


Hirdetés

A CV-Online állásajánlatai

Hirdetés

Pallas 70 nyitóoldal

Hirdetés