Hiba
  • Hiba történt a hírcsatorna adatainak betöltésekor.

12. tétel Pénzügyi feladatok

12. TÉTEL    Mutassa be a forgóeszköz-gazdálkodás jelentőségét! Határozza meg a forgóeszköz-szükséglet megállapításának módjait, finanszírozási formáit! Értelmezze a pénzügyi egyensúly-rövidtávú tervezés kapcsolatát! Sorolja fel a pénzügyi teljesítmény értékelésére szolgáló mutatók típusait, főbb csoportjait! Határozza meg az egyes mutatók kiszámításának módját és értelmezze a mutatókat!

 

A vállalati forgóeszköz-gazdálkodás a vállalkozás rövidtávon lekötött eszközeivel kapcsolatos tevékenység. A vállalkozás materiális eszközei közül azokat, amelyek rövidtávon (1 évnél rövidebb ideig) szolgálják a vállalkozás működését forgóeszközöknek nevezzük. A forgóeszközök között tartjuk számon – számviteli értelemben – a készleteket, a követeléseket, a forgatási célú értékpapírokat, valamint a pénzeszközöket is. A vállalati működés szempontjából nem elegendő csupán a rövid lejáratú eszközökbe történő befektetéseket elemezni, hanem vizsgálni kell azok finanszírozását is. Ez a vállalati tevékenységet hívjuk forgótőke menedzsmentnek. A hatékony forgóeszköz-gazdálkodással kapcsolatos követelmények:

-          A likviditás biztosítása: a bevételek és kiadások időbeli összhangjának megteremtése

-          A forgási sebesség növelése: a készletekbe illetve a vevőkövetelésekben lekötött tőke egy részének felszabadítása

-          A szabad likvid jószágok hasznosítása: a pénztartás jövedelmezővé tétele (például a szabad készpénzállomány rövid távú befektetése)

A rövidtávú befektetési döntések fő kérdése, hogy a vállalkozás mennyit fektessen be a forgóeszközökbe ahhoz, hogy az üzleti terve megvalósuljon. Ebből a szempontból különbséget kell tenni szigorú, illetve engedékeny rövidtávú pénzügyi politika között. A szigorú pénzügyi politika jellemzői:

-          magas készletszint (készletek),

-          hosszú fizetési határidő (követelések),

-          magas pénzállomány (pénzeszközök).

A szigorú politika az előzőek éppen ellenkezője. A vállalati vezetés feladata a forgóeszközök optimális szintjének a meghatározása. E rövid távú pénzügyi döntések megalapozásához, a forgóeszköz-gazdálkodás hatékonyságának elemzéséhez leggyakrabban használt mutatók a forgási mutatók. Az elemzés során egybevetjük két vagy több időszak tényleges adatát. Lényege, hogy hányados jellegű mutatókat képezve viszonyítjuk egymáshoz a forgóeszköz-lekötést (állományi típusú adat) a segítségével bonyolított vállalati tevékenységgel (forgalmi típusú adat). Az eszközadatok lehetnek konkrét időpontra vonatkozó adatok és átlagállományok (leggyakrabban használt formula a kronológikus átlag). A legmegbízhatóbb elemzést általában egy adott időszak vizsgálatakor kaphatjuk. Természetesen az elemzést végezhetjük a forgóeszközök egészére vagy csak egy kiválasztott részére (készletek).

-          Fordulatok száma: kifejezi, hogy a forgóeszköz-állomány adott időszak alatt hányszor térül meg az árbevételben. Előnyös, ha értéke magas.

-          Forgási idő: kifejezi, hogy hány nap szükséges egy fordulat megtételéhez. Előnyös, ha értéke alacsony.

-          Eszközigényesség: kifejezi az egységnyi forgalomra jutó eszközállomány értékét.

A reagálási fok azt fejezi ki, hogy 1%-os forgalomváltozásra hány %-os változással reagál a forgóeszköz-állomány.

 

Az átmeneti forgóeszközök finanszírozására a cégek elsősorban rövid lejáratú forrásokat részesítenek előnyben, amelyek egy része automatikusan rendelkezésre áll (spontán források), a másik részét pedig tárgyalásos úton, nagyobb erőfeszítésekkel tudják csak megszerezni. Tipikusan spontán finanszírozási források:

-          Kereskedelmi hitel: azok a hitelek, amit a szállítók nyújtanak a vevőiknek (kötelezettségek áruszállításból, szolgáltatásból)

-          Kereskedelmi váltó

-          Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: bértartozások, kamattartozás, adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek

Tárgyalásos úton szerzett források:

-          Rövid lejáratú bankhitel: egyedi bankhitel, folyószámlahitel

 

Egy vállalkozás rövid távú pénzügyi egyensúlya a likviditásában fejeződik ki: vagyis az esedékes időpontban történő azonnali fizetésteljesítés. A pénzügyi egyensúly fenntartása valamennyi vállalkozás számára létkérdés. A napi üzletmenet finanszírozásának eszköze a pénzügyi tervezés. A pénzügyi terveket eltérő időhorizontra készülhetnek. Ennek értelmében különbséget kell tenni középtávú (éves) és rövidtávú pénzügyi tervek között. Az éves pénzügyi terv negyedéves bontásban készül, míg a rövidtávú pénzügyi terv a havi pénzforgalmat jelzi előre napi bontásban.

Az éves finanszírozási tervek készülhetnek állományi és forgalmi szemléletben.

-          Az állományi szemléletű terv – státusz - a vállalkozás eszközeit és forrásait állítja szembe egymással egy adott időpontra. Egyfajta mérlegterv.

-          A likviditási terv adott időszak bevételeit és kiadásait állítja szembe egymással. Forgalmi szemléletben készül, többnyire negyedéves bontásban. Bevételi-kiadási tervnek is nevezik.

Az éves finanszírozási tervek alapján célszerű az éves cash-flow tervet is összeállítani. Ennek egyenlege pontosan megegyezik a likviditási tervben szereplő pénzeszközök állományváltozásával.

Az alábbi mérlegegyezőség segítségével a státusz és a likviditási terv egymáshoz kapcsolható:

Nyitóállomány

+Növelő forgalom

-Csökkentő forgalom

Záró állomány

Egy vállalkozás pénzügyi elemzésének feladata egyrészt a társaság múltbeli gazdálkodási tevékenységének megítélése másrészt a jövőben várható gazdálkodási teljesítmény előrejelzése.


1. Jövedelmezőségi mutatók

Megmutatják, hogy a vállalat gazdálkodása során milyen eredményességgel használja fel a tulajdonosok és a hitelezők által rendelkezésre bocsátott forrásokat illetve az ezekből megszerzett és működtetett eszközöket nyereség termelésére. Általánosságban igaz, hogy a jövedelmezőségi mutatók valamilyen jövedelmi (nyereség) kategóriát viszonyítanak az elemzési szempontoknak megfelelő adathoz (árbevétel, saját tőke, összes eszköz, stb.).

 

                                                Adózott eredmény

Eszközarányos nyereség (ROA) = ————————————

                                               Átlagos eszközállomány

Minél nagyobb a mutató értéke, annál nagyobb a hozam és egyúttal tükrözi az üzleti kockázatot.

                                                       Adózott eredmény

Saját tőke arányos nyereség (ROE) = ——————————————

                                                              Saját tőke

Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a saját tőke hozama.

                                                         Adózott eredmény

Egy részvényre jutó nyereség (EPS) = ——————————————

                                                        Összes részvény száma

Osztalékfizetési ráta (b) = DIV/EPS

Amennyiben az osztalékfizetési ráta értéke tartósan alacsony, a vállalat kedvező beruházási lehetőségeket tud megvalósítani.


2. Hatékonysági mutatók

A hatékonysági mutatók a jövedelmezőségi mutatókhoz hasonlóan a társaság működését vizsgálják, azonban az egyes eszközök vagy eszközcsoportok kihasználtságának oldaláról.

 

                                               Nettó árbevétel

Készletek forgási sebessége = —————————————

                                         Készletek átlagos állománya

A készletgazdálkodás hatékonyságát mutatja. Minél magasabb az értéke, annál hatékonyabb a készletgazdálkodása a vállalatnak.

 

                                    Vevők átlagos állománya

Átlagos beszedési idő = ———————————————

                                  Átlagos egy napi árbevétel

A mutató magas értékének oka a hazai gyakorlatban a vevők rossz fizetési hajlandósága

 

                                                  Nettó árbevétel

Szállítók forgási sebessége = ——————————————

                                           Szállítók átlagos állománya

A mutató magas értéke azt fejezi ki, hogy a vállalat nagyon jó fizetési fegyelemmel rendelkezik.

 


3. Tőkeáttételi mutatók

Pénzügyi vagy finanszírozási tőkeáttétel kialakítása alatt az idegen forrásoknak a vállalat tőkeszerkezetébe történő bevonását értjük.

 

                                           Hosszú lejáratú idegen tőke

Tőkeáttételi (1) mutató = ————————————————————

                                      Saját tőke+Hosszú lejáratú idegen tőke

 

                                            Hosszú lejáratú idegen tőke

Tőkeáttételi (2) mutató = ————————————————————

                                                       Saját tőke

 


4. Likviditási mutatók

A társaság mennyiben képes eleget tenni rövid lejáratú kötelezettségeinek a rendelkezésére álló forgóeszközök felhasználásával.

 

                                Forgóeszközök

Likviditási ráta = ———————————————

                      Rövid lejáratú kötelezettségek

 

                                Forgóeszközök-Készletek

Likviditási gyorsráta = ———————————————

                               Rövid lejáratú kötelezettségek

 

                                   Forgóeszközök-Készletek-Követelések

Pénzhányad mutató = —————————————————————

                                  Rövid lejáratú kötelezettségek

 

5. Piaci mutatók

Az mutatják meg, hogy a befektetők hogyan értékelik a vállalatot.

 

                                                Árfolyam
Árfolyam/Nyereség (P/E) ráta = ———————
                                                 EPS1

Azt mutatja meg, hogy hányszorosa a mai árfolyam az egy részvényre jutó nyereségnek.

 

                                                    Vállalat piaci értéke

Piaci érték/Könyv szerinti érték = ———————————————

                                                 Vállalat könyv szerinti értéke

 

                          DIV1
Osztalékhozam = ———

                            P0

Pallas szakmai hírek


Hirdetés

A CV-Online állásajánlatai

Hirdetés

Pallas 70 nyitóoldal

Hirdetés